A szkennelési projekt lépései
2022-12-12
1. Projekttervezés
Az első lépés a teljes szkennelési projekt megtervezése. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg meghatározzuk, hogy mennyi idő alatt lehet elkészíteni az állományt, hozzávetőlegesen mennyi álláspontból mérhető fel az épület, milyen paraméterbeállításokat, színezési beállításokat fogunk használni, milyen összefűzési módszert tudunk használni, szükség van-e esetleg kiegészítő berendezésekre (pl.: speciális állványokra, speciális rögzítőelemekre a referencia objektumokhoz stb.).
1. ábra: A szkenner álláspontok helye akár alaprajzon is tervezhető (Forrás: FARO)
A tervezéshez nagy segítséget jelentenek a helyszíni bejárás során az épületről készített fotók, illetve bármilyen más adatszolgáltatás (régebbi tervdokumentációk, alaprajzok), amelyek lehetővé teszik a minél pontosabb becsléseket.
Nagyon fontos aláhúzni, hogy egyetlen szkennelési projektnél sem lehet előre megmondani, hogy pontosan hány álláspontra lesz szükség, azonban egy jó adatszolgáltatás elősegítheti a nagyságrendi becslést.
2. Helyszíni mérés
A szkennelési projekt második lépése a pontfelhők felvétele a helyszínen. A szkenner kezelőfelületén érdemes létrehozni egy új projektet, illetve akár almappákat (klasztereket) is, amelyek valamilyen rendezőelv szerint csoportosítják a pontfelhőket. Egy nagyon jellemző példa a Külső-Belső klaszterek létrehozása, de a különböző szinteken készült pontfelhőket is érdemes rendszerezni Földszint-Első emelet-Második emelet.
A projekt létrehozását követően be kell állítani a szkennelési paramétereket, illetve, amennyiben szükség van színes pontfelhőre, a színezést is konfigurálni kell. (A szkennelési paraméterekkel egy másik Tudásbázis bejegyzésben foglalkozunk.)
2. ábra: Ügyeljünk arra, hogy a referencia objektumokat az átfedésbe helyezzük el (Forrás: FARO)
A helyszíni mérés során - az összefűzési módszertől függően - ügyelni kell arra, hogy elegendően nagy átfedést biztosítsunk az álláspontok között (TopView Based Registration), illetve arra, hogy bármely álláspontban felvett pontfelhő legalább 3 vagy több mesterséges referencia objektumot tartalmazzon (Target Based Registration).
3. A pontfelhők összefűzése
A térszkennerrel csak azt tudom digitalizálni, amiről visszaverődik a lézer. Éppen ezért egy teljes 3D objektum szkenneléséhez jellemzően több álláspontból kell mérni, a szkennelendő objektumot körül kell járni. Az összefűzés (angolul: Registration) a különböző pozíciókból felvett pontfelhők térbeli elhelyezése.
3. ábra: Pontfelhő egyetlen álláspontból a szkenner perspektívájából (bal) és felülről (jobb) (Forrás: FARO)
Az összefűzést a gyártó saját szoftverében, a FARO SCENE szoftverben többféle módon is elvégezhetjük. Vannak automatikus és manuális módszerek is. Az automatikus összefűzés mesterséges referencia objektumokkal (angolul: Target), illetve anélkül is megvalósítható. Ha nem használunk referencia objektumokat, akkor a szoftver a pontfelhők felülnézeti mintázatai alapján helyezi el térben egymáshoz képest az állományokat.
4. ábra: Több irányból készített pontfelhő felülről (bal) és az egyesített pontfelhő (jobb) (Forrás: FARO)
4. Az egyesített pontfelhő szűrése, tisztítása
A legnagyobb mérési tartománnyal rendelkező térszkenner akár 350 méter távolságból is rögzít pontokat. Olyan külső méréseknél, ahol nincs szükség a távolból felvett mérési pontokra, érdemes azokat törölni, hogy az elkészült állomány méretét ezzel is csökkentsük. Külső és belső terekben felvett pontfelhő állományoknál egyaránt számolni kell a mozgó objektumokkal (emberek, mozgó járművek stb.), amelyeket szintén le kell szűrni. A FARO SCENE szoftverben számos hatékony szűrési módszer áll rendelkezésre a pontfelhő kitisztítására.
5. ábra: Szűrt, tisztított, homogenizált pontfelhő
5. Az egyesített pontfelhő exportálása
A szkennelési projekt legutolsó lépése az összefűzött, szűrt, tisztított pontfelhő exportálása. A FARO SCENE szoftverből közel 15 féle formátum exportálható, többek között a legszélesebb körben használt *.e57 és *.xyz formátumok vagy a *.rcp és *.rcs állományok. Az *.e57 formátum lehetővé teszi a pontfelhő használatát ArchiCAD-ben, míg az *.rcp formátum segítségével a pontfelhő Autodesk AutoCAD, illetve Plant3D és Autodesk Revit szoftverekbe is importálható. A pontfelhőt akár zárt felületmodellként, mesh-ként is exportálhatjuk *.stl, *.obj és *.ply formátumokba.
6. ábra: Térszkennerrel felvett pontfelhő használata Autodesk Revitben és ArchiCAD-ben
A képek forrása: FARO SCENE szoftver felhasználói kézikönyv
Új hozzászólás:
Korábbi hozzászólások:
|
Ehhez a cikkhez/bejegyzéshez még nem érkezett hozzászólás!
|
