A térszkennerekben található egy lézer fényforrás (1), amely egy infravörös lézernyalábot bocsát ki a szkennerfejben található ferde helyzetű tükör középpontjára (2). A mérés közben a tükör a vízszintes tengely körül a paraméter-beállításoknak megfelelő szögsebességgel forgásba kezd. A tükör középontjára kibocsátott lézersugár a vízszintes tengely körüli forgásnak köszönhetően egy függőleges síkban végigpásztázza a szkenner teljes környezetét. A mérés közben a fej megfordul a függőleges tengely körül is tehát a függőleges síkban értelmezett kört egy gömbfelületre terjesztjük ki. A lézerszkennerek munkaterét legegyszerűbben tehát egy gömbként képzelhetjük el.
1. ábra: A lézerszkenner működési elve (Forrás: FARO)
A lézerszkennelés eredménye a pontfelhő, amely sok millió diszkrét mérési pont összefüggő halmazaként definiálható. A kibocsátott lézersugár visszaverődik az útjába kerülő felületről és visszajut a szkennerbe. Távolságot a kibocsátott és visszaérkező lézersugarak összehasonlítása alapján mérünk. Fontos megjegyezni, hogy a távolságmérés mellett szimultán rögzítjük a vízszintes, illetve a függőleges tengely körüli elfordulás szögét is. A modern lézerszkennerek másodpercenként akár 2 millió térbeli pont mérésére is képesek. Minden felvett mérési pont x,y,z koordinátákkal leírható.
2. ábra: Elfordulás a vízszintes és a függőleges tengely körül (Forrás: FARO)
Rövid videós bemutató a térszkenner működéséről:
(Egy kattintás: videó elindítása/leállítása - Két kattintás: teljes képernyős méret / normál méret)
